Csak most találtam rá Kristóf Norbertre, olvastam vele egy interjút. Alig hiszem, hogy már 13 album van mögötte...
Az interjúban mondja, hogy többen javasolták neki, hogy magyarul énekeljen. Ez szerintem is igaz. Fények nőnek-ben van valami shoe gazer másvilágiság, impresszionista escapism, amitől nekem újra és újra meg kell hallgatnom.

Olvasom a YouTube kommenteket a Partizán sessions alatt, fikázták, hogy ez nem rap, nem slam. Igazuk van. Egyik sem. Ez irodalom. A legkeményebb, húzós, önvallomásos fajtából. Nincs még egy ilyen arc ma a magyar színen.

Noémi hangja és amit csinál teljesen egyedi a magyar popzenében. Sok óriás énekesnőnk volt, van, de az és ahogy Noémi csinálja, még nem.Kezdeném a hangjával, ami teljesen egyedi és valahogy vigasztaló. Aztán elkezdem hallgatni ezt az albumot és már az első dalon teljesen leragadok. Holival voltam még így. Az Annyi vér után sokáig nem akartam továbbmenni a hallgatással. Jóllakatott valahogy.

Noémi egy nagyon erős és szükséges női nézőpontot képvisel, ami nem csak a magyar, de egy nagyobb nemzetközi kontextusba is tökéletesen megállja helyét. Nő bárd? Kit érdekel, milyen vignettát ragasztunk rá.Ez a zene, ez a hang, nekem toronymagasan emelkedik a többI fölé a mai otthoni felhozatalban.Nem hallottam még a Sajót D-t az Afterban ennyit áradozni a tényleges dalokról. Amikor a lányom, miután a kocsiban hallotta, kéri, hogy osszam meg vele, pedig ő nem is beszéli a nyelvet, az nagy dolog.